3. hiba: a ház, a kerítés vagy a nagy fák árnyéka
A gyümölcsfák zöme napi legalább hat óra közvetlen napfényt kíván, ezt a román cikk és az amerikai egyetemi anyag egyformán írja. Árnyékban a hajtások megnyúlnak, kevesebb virágrügy képződik, és a korona belseje szinte terméketlen marad.
Gondolj előre. A szomszéd diófája tíz év múlva kétszer akkora lesz, mint most, és egy új melléképület is árnyékot vethet. A tűző nyugati fal tövében viszont más gond van: a brit királyi kertészeti társaság (RHS) arra figyelmeztet, hogy a fal előtt körülbelül egy méteres sávban alig jut eső a talajra, ott a fát rendszeresen öntözni kell.
4. hiba: a kötött, tömörödött agyag, és a kavicsréteg tévhite
A nehéz, agyagos föld esőben sokáig vizes marad, nyári szárazságban pedig kőkeményre szárad, a fiatal gyökér egyik állapotban sem halad jól benne. Jól beérett komposzttal a gödörnél szélesebb területen lazítsd fel a talajt, hogy a gyökér ne egy puha „virágcserépben” rekedjen.
A román cikk egy gyakori tévhitet is helyesen cáfol. Sokan kavicsot szórnak a gödör aljára, mondván, az majd elvezeti a vizet. Linda Chalker-Scott, a Washingtoni Állami Egyetem kertészeti szakembere elmagyarázza, miért fordul ez visszájára: a víz megáll a finom és a durva szemcséjű réteg határán, és addig nem szivárog tovább, amíg a fölötte lévő föld teljesen át nem ázott. A kavics így épp a gyökérzónában tartja a vizet. A gödröt a kiásott, legfeljebb komposzttal javított földdel töltsd vissza, műtrágyát pedig ne tegyél bele.
5. hiba: a nyitott, szeles telekszél
Az erős szél kilazítja a még meg nem gyökeresedett csemetét, ágat tör, és kiszárítja a talajt. Virágzáskor a hideg szél a beporzást is nehezíti, mert a méhek ilyenkor alig repülnek.
A tömör, magas fal viszont nem jó megoldás, mert örvényeket kelt. Az RHS a szelet fékező, de átengedő sövényt vagy szélfogó hálót ajánlja, amely a saját magasságának akár harmincszorosáig javítja a mögötte lévő terület viszonyait. A fiatal fát első két évében karóhoz kötve tartsd.
6. hiba: a fagyzug, amit tavaszig senki nem lát
A román cikk csak a zárásban említi, itthon viszont ez az egyik legtöbb kárt okozó hiba. Derült, szélcsendes tavaszi éjszakákon a hideg levegő lefolyik a lejtőn, és a legmélyebb pontokon, a völgyaljban vagy a domb alján álló tömör sövény mögött gyűlik össze. A kajszi és az őszibarack nálunk gyakran már március végén virágzik, az áprilisi kései fagy pedig egyetlen éjszaka alatt elviheti az egész termést.
Az amerikai kézikönyv szerint már 3 méter szintkülönbség is nagyjából fél fokot jelenthet egy tavaszi fagyos éjszakán, ami a virágnál sokszor eldönti, elfagy-e. A korán virágzó fajokat ezért a telek magasabb, enyhén lejtős részére ültesd. A lejtő alján álló sövényen nyiss rést, hogy a hideg levegő továbbfolyhasson.
Comments