A kukoricakeményítő is működik, a dán szakácsok mégis a burgonyából készültet tartják jobbnak, mert simább, de erősebb kérget ad. Magyar boltban mindkettőt megtalálod a sütési alapanyagok között, általában keményítő vagy étkezési keményítő néven.
Így süsd meg lépésről lépésre
- A szeleteket papírtörlővel szárítsd meg, sózd meg enyhén, és fedetlenül tedd a hűtőbe 8-24 órára.
- Sütés előtt 15-20 perccel vedd ki őket, hogy ne jéghidegen kerüljenek a serpenyőbe.
- Mindkét oldalukat hintsd meg vékonyan keményítővel, a fölösleget rázd le.
- Nehéz aljú serpenyőt melegíts közepes lángon, csak egy csepp semleges olajjal.
- Tedd bele a szeleteket úgy, hogy ne érjenek egymáshoz, és gyakran forgasd őket.
- Amikor a zsír nagyja kiolvadt, kicsit emeld meg a lángot a végső ropogósításhoz.
- Rácsra szedd ki, ne papírra, és pihentesd pár percig.
A sütőben is megy. Rácsra fektetve, alatta tepsivel, 160-170 fokos légkeveréssel indíts, amíg a zsír olvadni kezd, utána emeld 210-220 fokra, és süsd egyenletesen aranybarnára.
A leggyakoribb hiba a túl erős láng az elején: a szelet gyorsan megbarnul, de nem ropog. A zsúfolt serpenyő ugyanígy lehűti a zsiradékot, ezért inkább süss több adagban, és a vajat hagyd ki, mert a tejcukra leég, mielőtt a hús elkészülne.
Mit jelent ez a hazai sült szalonnára?
A dán módszer nyers, füstöletlen hasaaljára készült, amit nálunk a hentesnél sertésdagadó vagy hasaalja néven kérhetsz vékonyra szeletelve. A füstölt, kemény szalonnánál a keményítőnek kisebb a szerepe, mert annak a felülete eleve szárazabb. A friss hasaalja viszont sok vizet enged, itt jön ki igazán a különbség.
Bár a vékony szelet gyorsan átsül, sertéshúsnál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a 75 fokos maghőmérsékletet tekinti biztonságosnak, ezt egy ropogósra sütött szelet bőven eléri. Sót és frissen őrölt borsot csak a végén szórj rá, amikor a kéreg már megkötött.
Comments