- 1 rúd vanília
- 100 g hámozott, darált mandula
- 275 g liszt, és még egy kevés a nyújtódeszkára
- 75 g cukor
- 2 tojássárgája (M-es)
- 200 g hideg vaj
- 1 csipet só
- 50 g porcukor
- 2 csomag bourbon vaníliás cukor
- A vaníliarudat vágd fel hosszában, és kaparj ki belőle a magokat.
- A mandulát, a lisztet, a cukrot, a tojássárgákat, a felkockázott vajat, a vaníliamagot és a sót dolgozd össze a robotgép dagasztókarjával, majd kézzel gyorsan gyúrd simára.
- Formázz belőle golyót, csomagold fóliába, és tedd egy órára a hűtőbe.
- Lisztezett deszkán sodorj belőle 3-4 rudat, körülbelül másfél centi vastagságban, és vágd őket 4-5 centis darabokra.
- Minden darabot görgess meg, a végeit kissé vékonyítsd el, és hajlítsd kifli formára.
- Előmelegített sütőben süsd 175 fokon (légkeveréssel 160 fokon) 10-12 percig, amíg a csücskök épp csak színesedni kezdenek.
- A porcukrot keverd össze a vaníliás cukorral, és a forró kiflikre szitáld rá.
- Hagyd a tepsin hűlni, aztán rácson hűtsd ki teljesen.
Melegen kerüljön rá a vaníliás cukor
A Lecker receptje egyértelmű: a cukrot közvetlenül a sütőből kivett, még forró kiflikre szitáld. A meleg felületen a porcukor egy része megolvad és rátapad, így vékony, egyenletes réteg marad rajta, a vanília illata pedig a melegtől erősebben kinyílik. A forgatás, amit sok magyar nagymama csinál, csak óvatosan működik, hiszen a forró kifli a legtörékenyebb. Az osztrák turisztikai hivatal receptje forgatja, de a tepsin megtámasztott, szitált változat kevesebb törést okoz.
Mandula vagy dió?
Ízlés dolga. A németek a hámozott mandulára esküsznek, amitől a kifli világosabb és finomabb ízű. Az osztrák változatok egy része és sok magyar családi recept dióval készül, ami karakteresebb, kissé kesernyés jegyet ad. Itthon a dió olcsóbb is, és novemberben, az új termés után könnyen kapható. Ha diót használsz, ugyanannyit, 100 grammot tegyél bele, nagyon finomra darálva, mert a durva darabok mentén a kifli könnyebben törik.
Comments